Evangélikus templom

1797 és 1800 között épült későbarokk stílusban. Egyike a legszebb evangélikus templomoknak. Építészeti igényességére jellemző, hogy síkmennyezet helyett csehsüveg boltozatot kapott. Ez Schneiderhahn Fülöp bonyhádi építőmester érdeme, aki ezt a karcsú, szép arányú templomot építette. Az oltárképet kicserélték, a karzatképek is a XX.sz. elejéről származnak. 1800. augusztus 20-án szentelték fel.

Kálvária

A Kálvária-domb két kápolnája közül 1817-ben épült Kálvária kápolna későbarokk stílusú. A másik az Ermel-Vojnits család sírkápolnája 1905-ben épült eredetileg későbarokk stílusú, mely ma már átépítések miatt eklektikus stílusban látható. A körülöttük lévő sírkertben nyugszik Perczel Mór honvédtábornok és a Percel család több tagja. A dombra felvezető út mentén a Stációk fülkéit Stekly Zsuzsa helyi művész tűzzománc képei díszítik.

Katolikus templom

1782-ben szentelték fel a barokk stílusú templomot. Az oromzat egyik fülkéjében Szent Péter, a másikban Mózes látható. Belső bejáratánál Winkler Mihály templomépíttető emléktábláját helyezték el. A templom előtt Bory Jenő 1948-ban felállított Szűz Mária szobra látható. A templomkertben az I. Világháború áldozatai előtt tisztelgő emlékmű áll.

Perczel Mór szülőháza

A volt Perczel-kúria 1780 körül épült copf stílusban, majd 1820 körül klasszicista stílusban építették át. Itt született Perczel Mór 1811-ben, majd itt töltötte életének utolsó évtizedeit. A Perczel család új emlékszobáját is ebben az épületben láthatjuk. A kúriához tartozó park 1975 óta természetvédelmi terület. Az épület ma kollégium.

Székely emlékpark

1995-ben a székelyek letelepítése tiszteletére emlékparkot hoztak létre, melynek első alkotása a székely kapu volt. 1998-ban helyezték el a keresztet, a kiskaput és a kopjafát, majd a 2000. augusztusában megrendezett Bukovinai Székely Millenniumi Székelytalálkozó keretében újabb kopjafát helyeztek el Sebestyén Antal hadikfalvi esperes emlékére. Az emlékpark alkotói helyi fafaragó: Tusa János, Beréti István, Szemcsuk István.

Vörösmarty szoborcsoport

Szabó György alkotását 1990-ben állították fel. A három oszlopzaton elöl középen Vörösmarty Mihály mellszobra, mögötte jobbra és balra egy-egy nőalak: Perczel Etelka és a költészet múzsája.

Nepomuki Szent János híd

A Nepomuki Szent Jánosról elnezett híd története a XVIII. század végéig nyúlik vissza. Valószínűleg már ekkor kétlyukú kőhíd ívelt át a Völgységi-patakon. A szent szobra azonban későbbi. Az 1930-as években állították az erősen megrongálódott barokk szobor helyére. Tudjuk, hogy korábban más szentek szobrai is álltak a hídon.

Szentháromságoszlop

A bonyhádi Szentháromságoszlop a megye egyik legimpozánsabb és legszebb ilyen jellegű alkotása. Felirata szerint Walter József bonyhádi orvos állíttatta 1796-ban. Solymár Imre szerint a Perczel család is hozzájárulhatott a felállítás költségeihez, mivel a család védőszentjeit találjuk meg az oszlopon. Ez magyarázza azt, hogy ikonográfiailag eltér a barokkos sablonoktól. A fő nézeti oldalon Péter és Pál, József, Mária és Rozália található, majd az egyes oldalakon még Flórián és Sebestyén szobrát, Miklós, Avilai Teréz és Ignác domborművét láthatjuk. 1934-ben renoválták az együttest, ekkor a szobrok egy részét újrafaragták.

Ortodox zsinagóga

Bonyhád ma is álló másik zsinagógája 1924-ben épült az ortodoxok számára. A bejáratnál táblák tudósítanak a telek adományozójáról (Káháne Áron), az építőről (Krausz Salamon) és egyéb adományozókról. Ez a zsinagóga ma már csak tömegében idézi múltját. Felirataitól, díszítéseitől, szakrális jellegétől megfosztva bútorraktárként működik. A Gerő által A magyarországi zsinagógák című könyvben idézett feliratok sem láthatók már rajta. Az előtte lévő téren nemrégiben a II. világháború áldozatainak állítottak emlékművet.

Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium

A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium olyan intézmény, ahol a szellem, az értelem csiszolása, a test acélosítása, a lélek nemesítése harmóniában van egymással. Tolna megyében, a Völgység szemet gyönyörködtető, változatos domborzatú környezetében ékszerdobozként emelkedik a gimnázium szecessziós főépülete.

Az iskolát a jelentős számú evangélikus lakosság szándéka szerint 1806-ban alapították Sárszentlőrincen. Az intézmény elé kettős célt állítottak: egyrészt hazafias érzelmű, a nyelvben jártas tanítók képzését, másrészt a továbbtanulni vágyó ifjaknak megfelelő műveltség nyújtását. 1806 és 1853 között ún. Schola Trivalis, vagyis három évfolyamú kisgimnázium volt. Ebben az időben, 1831-33 között volt itt kisdiák Petrovics Sándor. A lőrinciek ma is őrzik a nagy költő emlékét.

1870-ben a Völgység akkori virágzó fővárosába, Bonyhádra telepítették át, majd 1935-ben átadták az idős fákkal díszes belső udvar egyik ékességét, az internátus új épületét, mely a kor színvonalán igazán modernnek számított.

Az államosítás után, 1949-ben az intézmény felvette egykori kisdiákja, Petőfi Sándor nevét. Mindvégig magas szintű képzés jellemezte a gimnáziumot, így méltán büszkélkedhet híressé vált tanítványaival: 4 püspök, több akadémikus, egyetemi tanár, író, költő, orvos (Ordas Lajos, Cserháti József, Mayer Mihály, Illyés Gyula, Sass István, Balassa János, Lotz János, Mőcsényi Mihály, Tamás Menyhért, stb.) került ki az iskolából.

Az állami gimnázium 1992-ben került vissza az evangélikus egyház tulajdonába. Az épület teljes körű külső felújítása után 1996-ban új, 160 férőhelyes, modern kollégiumot is avathattunk, amely már a XXI. század igényeire épült.

Az iskola 2006-ban ünnepelte fennállásának kétszázadik évfordulóját.

Solymár Imre Városi Könyvtár

Bonyhádon 1953. januárjában létesült a járási közművelődési könyvtár. Ekkor még egy fővel és igen kevés állománnyal rendelkezett. Jelentős minőségi változást jelentett az 1968-as év, amikor a könyvtár a szűkös, sötét helyéről a Perczel-kastélyba költözött. A Művelődési Ház és a Zeneiskola is ebben az épületben kapoptt helyet. Megnövekedett a könyvtárosok száma, a könyvtár alapterülete pedig az előzőnek a többszörösére nőtt. Újabb jelentős változás következett be 1984-ben, amikor a kastély teljes egészében a könyvtáré lett. A szépen felújított épületben a gyermekkönytár, a zeneműtár és a felnőtt könyvtár elkülönülten került kialakításra. A könyvtár jelenleg is ebben az épületben működik. Kilenc munkatársból, nyolc fő szakalkalmazott és egy fő technikai dolgozó látja el a feladatát, heti 40 órás kölcsönzési idővel, hétfőtől szombatig. Jelenleg több mint 70 ezer dokumentummal és közel 100 periodikával rendelkezik a könyvtár.

Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

A Megyei Tanács 1960-ban a szekszárdi Liszt Ferenc Állami Zeneiskola fiókintézeteként hozta létre a bonyhádi Állami Zeneiskolát. Az első években az akkori Művelődési Házban, 1968-tól a Perczel-kastélyban folyt az oktatás. Az intézmény 1970-ben önállósult, de ez nem tartott sokáig, ugyanis helyi intézmény-átszervezéssel 1976-ban a Vörösmarty Mihály Általános Iskolához csatolták. Az iskola első vezetője 1993-ig Szakács Zoltánné zongora szakos tanár volt, aki nyugállományba vonulásáig igazgatta az intézményt.
Újbóli önállóságot 1995-ben kapott Városi Zeneiskola néven. Jelenlegi helyére - a régi Községházába - 1988-ban költözött. A tanulók száma az utóbbi években szinte folyamatosan emelkedett. Míg az 1992/93-as tanévben 246 volt a növendéklétszám, az idei tanévben 521 tanulóval foglalkoznak a zenetanárok.
Tolna megyében elsőként a bonyhádi zeneiskola keretei között alakult meg népzenei tagozat.
Az egyéni oktatás mellett az intézmény érdekes színfoltja a szaxofon kvartett és a fúvószenekar. Mindkét csoport rendszeres résztvevője Bonyhád és környéke kulturális életének. Míg a kvartett kiemelt nívódíjjal, a zenekar két arany és egy kiemelt arany minősítéssel büszkélkedhet. A kvartett vezetője Seleljo Jaroszlav, a fúvósoké pedig Drága László.

Májusfa

A bonyhádi májusfa a maga 32 méteres magasságával az ország legmagasabbja.

A 130 éves fenyőt 2008 telén vágták ki Bajorországban, ahol megszárították, és ahonnan szépen kifaragva Bonyhádra szállították.

A Rády József huszárbandérium kísérte a fát a város központjába, a templomkertbe, ahol felállították. A két és fél méter mélyre bebetonozott, háromméteres vasszerkezet, ami a fát tartja, 2008 áprilisában került a helyére.

A hatalmas májusfa állításának ötlete egy bonyhádi polgártól, Vendég Lázár Ödöntől származik, aki bajorországi ismeretsége révén sokat tett a megvalósításáért is.

A bonyhádi önkormányzat és német kisebbségi önkormányzat terve az, hogy ez a májusfa négy évig áll majd a templomkertben, és négy év múlva egy Székelyföldről, újabb négy esztendő elteltével egy Felvidékről hozott fát állítanak majd a helyére.

A májusfa felállítását figyelemmel kísérőket a két bonyhádi fúvószenekar (az ifjúsági és a felnőtt), a szaxofon kvartett, a Nefelejcs énekkar, a Völgység Néptánc Együttes, és a Bajorországból érkezett néptánccsoport szórakoztatta.